Vége a sulinak!

És igen! Végre vége van a sulinak!
Én alapjáraton szeretek iskolába járni. Na de amikor egy héten 5 témazárót kell íratni, akkor már egy kicsit sok. (és a röpdolgozatokról még nem is beszéltem)
Mindegy, a lényeg, hogy vége. És kezdődhet a téli szünet.
Na de miért is téli? Tavasz van, gyerekek, tavasz... Ma is sütit sütöttem anyuval (ilyen karácsonyi sütiket, aminek ha nekiállunk, 5 órán keresztül elszöszmötölünk vele), az ablakon meg hét ágra sütött be a nap. Úgy tűnik, sajnos idén elmarad a fehér karácsony.:(
De, hogy ne unatkozzatok: hoztam egy kis könyvértékelést ^.^

Simon Márton: Polaroidok

Fülszöveg:

Simon Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: ”Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.”

Kiadó: Libri

Megjelenés éve: 2013

Oldalszám: 88 oldal

Sorozat: -

Eredeti mű: - 

 Értékelésem:

Nagyon régóta szemeztem ezzel a könyvvel, sokak ajánlották nekem, rengeteg jó értékelést olvastam róla. Aztán az iskolában tanultunk a slam poetry-ről, és elhangzott Simon Márton neve is. Na, akkor aztán végképp eldöntöttem, nekem kell ez a könyv! :)

Már olvastam egy kicsit hasonló könyvet Oravecz Nórától, de az nagyon nem tetszett, így egy kicsit félve kezdtem neki. Ez egyáltalán nem olyan könyv, amivel leülsz, olvasol, olvasol, olvasol, 4 óra múlva meg felállsz, mert befejezted a könyvet. Ez olyan, amit néha előveszel a polcról, ha éppen rosszul érzed magad, beleolvasol, aztán mosolyogsz.

Simon Márton azzal tette érdekessé a könyvét, hogy igazából sehova sem lehet besorolni. Ez a kis könyvecske nem regény, nem verseskötet, de még novelláskötet sem. Ez olyan aranyköpéses könyv.

Ja, meg a japán írások. Azok voltak a kedvenceim.

Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti az olyan könyveket, amik egy kicsit elvontak, mégis szórakoztatóak.

Borító: 5/4 - Nos, azt sajnos nem tudom, mi köze a könyvhöz, de ettől függetlenül nagyon tetszett.
Cím: 5/5
Kedvenc szereplő(k): - 
Hogyan akadtam rá: Suli és Moly
Történet: -
Karakterek: - 
Zeneajánló: Hm... Nem is tudom... A szövege egyáltalán nem illik, de valahogy a hangulata nekem nagyon ehhez a könyvhöz passzol :)

Kedvenc "polaroidom":

 

---------------