Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?

Fülszöveg:

Négy perc általában alig valamire elegendő – ugye nem hinnéd, hogy ennyi idő alatt minden megváltozhat?A tizenhét éves Hadley Sullivan életében ez az egyik legrosszabb nap. Ott ragadt a New York-i repülőtéren, késésben van apja második esküvőjéről, amelyet Londonban tartanak, ráadásul a leendő mostohaanyjával még sohasem találkozott. Ebben a lehetetlen helyzetben pillantja meg a tökéletes srácot, az angol Olivert a repülőtér szűk várótermében. A fiú jegye a 18C ülésre szól – Hadley-é pedig a 18A-ra.
A végzet fordulatai és az idő fontos szerepet játszik ebben az elgondolkodtató regényben, amely egyaránt szól családi kapcsolatokról, a második esélyről és az első szerelemről. Hadley és Oliver huszonnégy órát felölelő története meggyőzi az olvasót arról, hogy az igaz szerelem akkor bukkan fel, amikor a legkevésbé számítunk rá.

Kiadó: Maxim
Megjelenés éve: 2012
Oldalszám: 276 oldal
Sorozat: - 
Eredeti mű: Jennifer E. Smith: The Statistical Probability of Love at First Sight

Hogy egy repülőút mennyi mindent megváltoztathat! Amikor olvastam a könyvet, rá 1 hónapra utaztam én is repülővel, de sajnos nem történt olyan csodás dolog velem, mint Hadley-vel...
Hihetetlenül aranyos volt a történet, kikapcsolt, felfrissített.
Tipikus szerelmes könyvnek indul, amiben egy lány és egy fiú véletlen (persze az olvasó számít rá, szóval kiszámítható) találkozik egymással. A fiú segít a lánynak, de aztán sajnos egy kis időre el kell válniuk. Ja, de mégsem, mert egy idős néni megmenti őket az elválástól.
Ez a kiszámíthatóság van egészen a könyv feléig.
Aztán… Egyszer csak minden megváltozik. Oliver és Hadley rájön, hogy nem külön, hanem együtt kellene lenniük.
Imádom! Nagyon eredeti ötlet, és pörgős. Az elejéhez képest a könyv második fele nagyon izgalmas.
És persze bővelkedik a szerelemben is…:)

Kedvenc idézetek:

 ,,A szerelem a legfurcsább, leglogikátlanabb dolog a világon."

,,Elvégre is egy dolog úgy elszaladni, hogy van, aki fusson az ember után.
Egészen más dolog egyedül rohanni a semmibe."

,,Azt mondják, az emberek a valóság elől szoktak a könyvekbe menekülni…"

Borító: 5/5 - Nagyon tetszett, a történethez is illett.
Cím: 5/5
Kedvenc szereplő(k): -
Hogyan akadtam rá: Könyvtár és Moly
Történet: 5/5 - Egy könnyed kis limonádé nyárra.
Karakterek: 5/4 - Tipikusan egy szerelmes könyvbe illőek.
Zeneajánló: Avril Lavigne - I Love You

Vége a sulinak!

És igen! Végre vége van a sulinak!
Én alapjáraton szeretek iskolába járni. Na de amikor egy héten 5 témazárót kell íratni, akkor már egy kicsit sok. (és a röpdolgozatokról még nem is beszéltem)
Mindegy, a lényeg, hogy vége. És kezdődhet a téli szünet.
Na de miért is téli? Tavasz van, gyerekek, tavasz... Ma is sütit sütöttem anyuval (ilyen karácsonyi sütiket, aminek ha nekiállunk, 5 órán keresztül elszöszmötölünk vele), az ablakon meg hét ágra sütött be a nap. Úgy tűnik, sajnos idén elmarad a fehér karácsony.:(
De, hogy ne unatkozzatok: hoztam egy kis könyvértékelést ^.^

Simon Márton: Polaroidok

Fülszöveg:

Simon Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: ”Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.”

Kiadó: Libri

Megjelenés éve: 2013

Oldalszám: 88 oldal

Sorozat: -

Eredeti mű: - 

 Értékelésem:

Nagyon régóta szemeztem ezzel a könyvvel, sokak ajánlották nekem, rengeteg jó értékelést olvastam róla. Aztán az iskolában tanultunk a slam poetry-ről, és elhangzott Simon Márton neve is. Na, akkor aztán végképp eldöntöttem, nekem kell ez a könyv! :)

Már olvastam egy kicsit hasonló könyvet Oravecz Nórától, de az nagyon nem tetszett, így egy kicsit félve kezdtem neki. Ez egyáltalán nem olyan könyv, amivel leülsz, olvasol, olvasol, olvasol, 4 óra múlva meg felállsz, mert befejezted a könyvet. Ez olyan, amit néha előveszel a polcról, ha éppen rosszul érzed magad, beleolvasol, aztán mosolyogsz.

Simon Márton azzal tette érdekessé a könyvét, hogy igazából sehova sem lehet besorolni. Ez a kis könyvecske nem regény, nem verseskötet, de még novelláskötet sem. Ez olyan aranyköpéses könyv.

Ja, meg a japán írások. Azok voltak a kedvenceim.

Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti az olyan könyveket, amik egy kicsit elvontak, mégis szórakoztatóak.

Borító: 5/4 - Nos, azt sajnos nem tudom, mi köze a könyvhöz, de ettől függetlenül nagyon tetszett.
Cím: 5/5
Kedvenc szereplő(k): - 
Hogyan akadtam rá: Suli és Moly
Történet: -
Karakterek: - 
Zeneajánló: Hm... Nem is tudom... A szövege egyáltalán nem illik, de valahogy a hangulata nekem nagyon ehhez a könyvhöz passzol :)

Kedvenc "polaroidom":

 

---------------