Tehát ő a februári győztes. Viszont, ha egy kicsit engedékenyebb vagyok, és nem csak a borító alapján nézem a könyvet, hanem a történet szempontjából is, akkor még A villámtolvaj is szóba jöhetne:
Volt már róla bejegyzés? - Nem.
Lesz róla értékelés? - Természetes IGEN, minél előbb!:))
A 17 éves Cas Lowood szokatlan hivatást választ: halottakat öl.
Így tett az apja is, míg el nem pusztította egy kegyetlen kísértet.
Cas apja rejtélyes fegyverével, az athaméval együtt a rendkívüli
képességet is örökölte, ezért mozgalmas életmódra rendezkedik be
boszorkánykodással foglalkozó mamájával és Tybalt, a szellemek
jelenlétét megérző macska társaságában. A fiú a helyi mendemondákat és a
titokzatos események hírét követve nyomoz az élőkre veszedelmes,
vérszomjas és bosszúálló holtak után, hogy ártalmatlanná tegye őket.
Így érkeznek meg egy ontariói kisvárosba, Thunder Baybe, ahol a
vérbe öltözött Anna szedi áldozatait. Cas azt hiszi, szokványos esettel
áll szemben. Csakhogy a több évtizeddel ezelőtt meggyilkolt, hófehér,
vérrel pettyezett csipkeruhában kísértő, örökké 16 éves Anna senkinek
sem kegyelmez, aki átlépi egykori otthona, a régi, elhagyott és
elátkozott ház küszöbét…
„Bejáratott kis történet lenne egy fiúról és egy lányról, ha a fiú
nem megrögzött kísértetvadász, és ha a lány nincs arra kárhoztatva, hogy
egy házban legyen az általa meggyilkoltakkal. Mondanom sem kell, Cas és
Anna a kedvenc párosom. Biztos, hogy újraolvasom a könyvet.”
– Holly Black, a New York Times bestsellerírója
„Imádom Cast! Lenyűgöző, magával ragadó a világa, és olyan eleven!
Hagyd égve a villanyt, ha leteszed a könyvet, mert ez a történet
harapós! Méghozzá nem is akármennyire.”
– Stacey Kade, a Ghost and the Goth sorozat szerzője
„Könnyen lehet, hogy a Vérbe öltözött Anna az egyik kedvenc könyvem
lesz, mert épp olyan, amilyenre vágytam: elképesztő, lehengerlő,
lélegzetelállító, könyörtelen és hideg, mint a halál. Élek-halok az
ilyen történetért!”
– Courtney Allison Moulton, az Angelfire szerzője
„A Vérbe öltözött Anna rafinált mese, amelynek hőse halottakat öl, de
félig-meddig szerelmes a halálba. A történet végére te is így érzel,
kedves olvasó!”
– New York Times
Kiadó: Geopen Megjelenés éve: 2012 Oldalszám: 286 oldal
Imádtam! Már régóta szerettem volna elolvasni egy olyan könyvet, ami ennyire tetszik, és egyszerűen fantasztikus!:) Mert…
-…szerethető fő- és mellékszereplők vannak benne.
-…imádtam azt a kis szerelmi szálat, ami kialakult Cas és Anna között.
-…Anna és Cas a világ legjobb párosa: mindketten kemények a maguk módján, és egymást is tisztelik, szeretik.
-…a főszereplő fiú kissé szuperhősnek érzi magát, és tisztában van
azzal, hogy mit csinál és mi ő, mit kell tennie, nagy önbizalma van.
-…a stílusát is imádtam, ráadásul még szellemes is.
-…nem tudtam letenni, volt benne valami, ami megfogott (most se tudnám megmondani, mi volt az:D).
-…ritka jókönyv van, ami fiú szemszögéből íródott, legalábbis én nagyon keveset olvastam, de ez… nagyon tetszett ebből a szempontból is.
-…izgalmas, pörgős, nem tudtam letenni. Mindig tartogatott valami meglepetést számomra.:)
Nos, mivel ennyi jó tulajdonságát soroltam fel, kéne valami rossz
is. Mert elvileg minden könyvben van valami icipici rossz is. Csak az a
baj, hogy én ilyet nem tudnék erről a könyvről mondani:D Amikor
csillagoztam, eszembe jutott, hogy nem is elég erre a könyvre az 5
csillag, annyira jó!:)
Csak ajánlani tudom!!:)
Ui.:Ja, és hogy ki ne maradjon: Cas♥♥ :D
Borító: 5/5 - Nagyon tetszett, és még a történethez is illik! Cím: 5/5 - Ugyanaz, az egyik főszereplőre utal Kedvenc szereplő(k): Anna és Cas Hogyan akadtam rá: A www.moly.hu-n, majd végül @narayan utazókönyvét olvashattam el (itt is nagyon szépen köszönöm!^^.) Történet: 5/5* - Horror, amin be lehet sz@rni, egy kis romantika, meg egy csomó izgalom. A brutalitása egyszerűen lenyűgözött. Imádtam!:D Karakterek: 5/5 Zeneajánló: Evanescence - Bring me to life
Úgy gondoltam, indítok egy új rovatot. Láttam már sok hónap borítójával foglalkozó bejegyzést, blogot, de én úgy gondoltam, viszek bele egy kis "egyediséget".:)
A lényeg, hogy nemcsak rábökök egy szép borítójú könyvre, hanem egy olyan könyvet választok a hónap borítójának, amit éppen az adott hónapban olvastam, és a legszebbnek ítéltem.
Január: Ebben a hónapban a Borzongást, a Tíz kicsi négert, az 5 kívánságot, a Dobozvárost és a Pocsék karmát fejeztem be.
Sokat gondolkodtam, hogy melyik borító legyen ebben a hónapban a győztes, a két esélyes, akik között nagyon nehéz volt dönteni a Borzongás és a Dobozváros volt.
De a győztes ő lett:
Itt az élő példa arra, hogy miért válasszunk borító alapján olvasmányt. A történet és a borító is gyönyörű, érdemes elolvasni a könyvet!:)
Tudom, egy kicsit már elkéstem vele, de csak mostanra sikerült összeszednem magam, hogy nekilássak.:)
Szóval, 2013-ban összesen 70 könyvet olvastam. Ebből
2-t félbehagytam
68-at elolvastam
34 könyv egy sorozat darabja
34 könyv "egyedülálló"
21 sorozatot kezdtem el
3 sorozatot fejeztem be
6 sorozatot folytattam
19 könyv kedvenc lett
26 könyv saját volt
29 könyvet 5 csillaggal értékeltem
27 könyvet 4 vagy 4,5 csillaggal értékeltem
4 könyvet 3 vagy 3,5 csillaggal értékeltem
0 könyvet 2 vagy 2,5 csillaggal értékeltem
1 könyvet 1 vagy 1,5 csillaggal értékeltem
Ez összesen 16125 oldal. Az olvasott könyvek listáját megnézhetitek itt.
Fülszöveg: Leo focista. Hideg és ködös reggeleken is hat óra negyvenkor kel, magára
kapja a melegítőjét, belebújik az edzőcipőjébe, és végigfut az utcákon a
park felé, majd a folyópartra. A suli nem érdekli, a lányokat unja,
egész élete a délutáni fociedzések körül forog. Egy nap
játékosmegfigyelő érkezik a meccsre. Leo úgy érzi, eljött a nagy
lehetőség, hogy komoly csapathoz igazoljon. Ez a nap azonban egészen
mást tartogat a fiú számára, olyan fordulatot, amely végül elhozza a
barátok elismerését, a sportsikert és a szerelmet, ám mégsem úgy,
ahogyan várta.
Kiadó: Móra Megjelenés éve: 2011 Oldalszám: 166 oldal
Ez valami fantasztikus volt! Az elején még valahogy nem akart beindulni,
zavart is egy kicsit, hogy az írónő olyan gyorsan váltogatja az
eseményeket, nem hagyott elég időt arra, hogy végig lehessen rendesen
gondolni. De aztán rádöbbentem, hogy ezek a részek egyáltalán nem
fontosak, csak azért vannak, hogy megismerjük belőle, milyen volt az
undok, beképzelt, gőgös Leo. Az a Leo, akinek csak a foci volt, semmi
más.
Aztán jött a baleset. Egészen addig szinte nem is figyelt másra Leo,
senkire sem volt ráutalva. De amikor kerekesszékbe került, ez
megváltozott. Ameddig nem tanult bele, hogyan kell vele rendesen
mozogni, hogyan oldjon meg helyzeteket, és azt, hogyan illeszkedjen be
újra „száműzöttből” a rendes életbe, hogyan fogadják el őt újra az
emberek, kellett neki segítség. Erre itt volt neki Viola. Viola, aki
szintén utálta azt a Leót, aki gőgös és beképzelt volt, csak a foci
érdekelte, és elnyomta azt az énjét, aki a baleset után lett.
Mind a két főszereplőnek gondjai voltak – de együtt megtalálták,
hogyan enyhítsék őket, még ha nem is tudták őket megoldani. Leót végül
elfogadták, még az apja is, Viola pedig „kibékült” az anyjával. Szóval
mondhatjuk rá, hogy happy end, de azért mégsem mindenben igaz ez a
könyvre.
Mostanában elterjedtek a fantasy-k, szinte már túlságosan is, az
írók nem tudnak új történeteket kitalálni (tisztelet a kivételnek),
maximum csak megváltoztatják a főhősök nevét. De ez a könyv nem fantasy.
Már régóta szükségem volt egy ilyen igazi, a való életben játszódó,
igazán jó könyvre.
Szívesen olvasnék még az írónőtől könyveket. Csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a regényét.
Borító: 5/4
Cím: 5/5 - Tetszett, illet a könyvhöz, mert a szereplőknek volt céljuk, amit el akartak érni. Kedvenc szereplő(k): - Hogy akadtam rá: Könyvtárban szemeztem vele, végül kikölcsönöztem. (Nem bántam meg :D) Történet: 5/5 - Sokan mondják, hogy csak felszínesen érinti a könyv a fogyatékosság témáját. Lehet, hogy ez igaz, de ez egy ifjúsági könyv, szerintem éppen elég ennyi. Karakterek: 5/4
